Tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi oktatási tájékoztató

A MISKOLCI EGYETEM NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓINAK TŰZVÉDELMI, MUNKAVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓJA

2017.

A hallgatókat tanulmányaik megkezdésekor – kollégiumban lakóknál külön is – valamint az oktatott tárgyhoz kapcsolódóan tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatásnak kettős célja van. Egyrészt helyi ismeretek, másrészt tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi ismeretek szerzése.

I. 

TŰZVÉDELEMI OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

A tűz elleni védekezés, a tűz keletkezésének megelőzése, a várható károk és veszélyek elhárítása minden állampolgár kötelessége.

Mindezek értelmében a Miskolci Egyetem épületeit, helyiségeit csak a használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok betartása mellett szabad használni.

Az elkészített tűzveszélyességi osztályba sorolás alapján, a Miskolci Egyetem „D” Mérsékelten Tűzveszélyes osztályba tartozik.

1. A tűzjelzés módja:

Az 1996. évi XXXI. Törvény értelmében:

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni az állami tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs mód, a rendőrségnek, mentőszolgálatnak, polgármesteri hivatalnak. / Átjelentési kötelezettség/

Az egyetem területén esetlegesen keletkező tüzet az alábbiak szerint kell jelezni:

Valamennyi dolgozó, hallgató amennyiben tüzet észlel, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a 105-ös segélyhívó számon, vagy a 112 –es segélykérő telefonszámon. Ha a közelben nem található telefon, úgy a legközelebbi épületbe kell sietni, és az ott található telefonról kell a riasztást megtenni.

Segélyhívásra az egyetem valamennyi telefonkészülékét rendelkezésre kell bocsátani. A tűz jelzéséhez mindenki köteles ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani mobil telefonkészülékét.

Amennyiben a tüzet az épületek portásainak, vagy a diszpécsereknek jelzik, a riasztást nekik kell megtenni.

2. A tűz jelzésénél közölni kell:

  • a tűzeset pontos helyét,
  • mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt,
  • emberélet van-e veszélyben,
  • a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefon számát.

3. A dolgozók és hallgatók riasztása:

A tűzoltóság riasztása után a legrövidebb időn belül riasztani kell a veszélyeztetett területen lévő személyeket.

A riasztás történhet a kézi jelzésadóval,  a portákon elhelyezett tűzjelző központon keresztül, élőszóval kiabálva, az A/1-A/2-A/3-C/1-B/1-B/2 és A/4 épületekben, valamint a kollégiumokban a kiépített veszélyhelyzeti riasztóval.

Mindenki, aki a riasztást észlelte köteles a környezetében lévő személyeket tovább riasztani. A riasztás észlelését követően mindenki köteles a legrövidebb menekülési útvonalon elhagyni a veszélyeztetett területet, épületet.

Menekülés közben meg kell győződni arról, hogy a szomszédos helyiségekben észlelték-e a riasztást.

Meneküléskor mindenki csak a legszükségesebb kisméretű tárgyait / személyes okmányok, pénztárca, stb. / vigye magával, mivel a nagyobb tárgyak akadályozhatják a menekülést.

Az épületekben található felvonókat menekülés céljára használni tilos!

Az épület elhagyásakor törekedni kell a pánik elkerülésére. A kiürítést nyugodt és fegyelmezett módon, lehetőleg – nyugodt gyaloglépésben – a legcélszerűbb végrehajtani.

A futás pánikot kelt, és sérüléseket okozhat!

A kiürítést követően a személyeknek az előre meghatározott helyen kell tartózkodni (az épületek bejáratai előtti szabad területen), és a kiérkezett tűzoltók utasításait végre kell hajtani.

Amennyiben az épület elhagyására nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre kell menekülni és ezt valamilyen módon tudatni kell környezetükkel. /kiabálni, telefonálni, stb./

4. A tűz oltása:

Elsődleges mindig az életmentés!

A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és hallgató életkora, egészségi és fizikai állapota alapján a tőle elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni.

Az egyetem területén található valamennyi tűzoltó eszközt / tűzcsap, tűzoltó készülék / a tűz oltását végzők rendelkezésére kell bocsátani.

Elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes!
/ Használható: porral oltó, széndioxiddal oltó /

5. Lényeges használati szabályok:

A Miskolci Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatának vonatkozó pontjait mindenki köteles betartani, és betartatni. Munkát, kísérletet végezni csak a szabályzatban rögzített feltételek megléte és betartása mellett szabad.

  • Tilos olyan tevékenységet végezni, amely tüzet, vagy robbanást okozhat.
  • A kollégiumi szobákban tilos bármilyen hőfejlesztő készülékeket üzemeltetni, használni. / rezsó, vasaló, kenyérpirító, szendvicssütő, merülő forraló, stb./
  • A szálláshelyeken, kollégiumokban tilos a tűz és robbanásveszélyes folyadékok, anyagok tárolása.
  • Tilos dohányozni az „ A-B-C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben, továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.
  • Szálláshelyen, kollégiumi szobákban dohányozni tilos! Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen szabad.
  • A létesítmény területén szabadban tüzet rakni, tüzelő berendezést működtetni / szalonnasütés, grillezés, főzés, stb./ de csak a kiépített tűzrakó helyeken, szélcsendes időben, és a tűzvédelmi vezető írásbeli engedélyével. A kollégiumoknál, a kiépített tűzrakó hely használatához előzetesen a kollégiumi bizottsági elnök, ill. a gondnok írásos hozzájárulása szükséges. Tűzgyújtási engedély formanyomtatványok a kollégiumi portákon, a gondnokoktól, a tűzvédelmi vezetőtől kérhető, ill. a HÖK honlapjáról letölthető.
  • Ugyancsak írásbeli engedélyhez kötött a nyílt lánggal járó munkavégzés / hegesztés, tetőszigetelés, avarégetés, stb./

6. Tűzvédelmi szabálysértést követ el, és 60.000.-Ft pénzbírsággal sújtható az aki:

  • a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,
  • a kötelező tűzvédelmi oktatáson nem vesz részt,
  • tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,
  • tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,
  • szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,
  • aki a füstmentes lépcsőház tűzgátló ajtóinak – zárási sorrendet biztosító – zárszerkezeteit megrongálja, az ajtókat kitámasztja,
  • nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához rendelkezésre bocsássa,
  • tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében a szükséges felvilágosítást nem adja meg.
  • a próbariadó alkalmával nem hagyja el az épületet, ill. akadályozza, vagy megtagadja azt,
  • a tűzvédelmi eszközöket nem a rendeltetésének megfelelő célra használja, megrongálja.

A szabálysértést elkövetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni, ellenük feljelentést kell kezdeményezni.

II.

 TEENDŐK BOMBARIADÓ ESETÉN

Minden bombabejelentést, robbanószerkezettel való fenyegetést ki kell vizsgálni, valósnak kell tartani mindaddig, amíg a vizsgálat és a fenyegetett területek átkutatása be nem bizonyította, hogy a fenyegetés hamis volt, vagy megtalálták a robbanószerkezetet.

A bombával való fenyegetést a legtöbb esetben telefonon keresztül közlik a létesítmény telefonközpontjával, vagy valamelyik vezetőjével, esetleg mellékállomásával.

Ez a néhány másodperc lehet az intézmény egyetlen kapcsolata a hívóval és ezért nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információkat pontosan rögzítsék.

Az információnak két lényeges pontja van:

  • a robbanás várható ideje
  • a bomba helye

Fontos, hogy a hívást vevő, illetőleg a beszélgetést halló személyek lehetőleg pontosan vissza tudják adni a fenyegető szavait és viselkedését. Ezért az alábbiakat kell megfigyelni a fenyegetővel szemben:

  • férfi vagy nő,
  • fiatal vagy idős,
  • izgatott vagy nyugodt,
  • élőbeszéd vagy magnóról lejátszott a szöveg,
  • érthető-e, tájszólása vagy akcentusa van-e,
  • használ-e jellegzetes kifejezéseket,
  • normál vagy elváltoztatott hangon beszél,
  • háttérzajok vannak-e,
  • a hívás érkezésének és befejezésének pontos ideje.

A bombával való fenyegetést azonnal jelenteni kell a rendőrségnek a 107-es segélyhívó számon vagy a 112-es telefonszámon a segélyhívó központnak.

Ezt követően értesíteni kell az intézmény vezetőjét, ill. az egyetem diszpécser központját az 565-111 / 29-89 / telefonszámon.

A továbbiakban intézkedni kell az épület kiürítésére.

A kiürítést elrendelheti az intézmény vezetője, ill. az általa megbízott személy/ek/. A kiürítés elrendelését követően minden személynek a fő, vagy vészkijáraton keresztül kell az épületből távoznia a menekülési terven feltüntetett útvonalakon. Az épület elhagyása előtt a bent tartózkodókat utasítani kell arra, hogy nyissanak ki minden ajtót és ablakot.

Az épület kiürítését nyugodt és fegyelmezett módon, lehetőleg nyugodt gyaloglépésben a legcélszerűbb végrehajtani. A futás pánikot kelt és sérüléseket okozhat!

Menekülés közben mindenki csak a legszükségesebb személyes tárgyait vigye magával, mivel a nagy csomagok, tárgyak akadályozhatják a menekülést.

Az épület elhagyását követően a személyeknek az előre meghatározott helyen kell gyülekezni. Ezt követően ellenőrizni kell a létszámot.

A kiürítést követően vagy közben, ha már megérkeztek a rendőrség tűzszerészei, valamint a tűzoltóság egységei azok parancsnokainak utasításait kell végrehajtani.

III.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ

  1. A hallgatói jogviszony fogalma:

A Felsőoktatási törvény szerint:

– A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a végbizonyítvány megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig, illetve esetenként, a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig tart. A hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat a diákigazolvány.

  1. Munkavédelemmel kapcsolatos törvényi előírások:

A Munkavédelemről szóló törvény 52 §. rendelkezik arról, hogy:

– Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a hallgatókat meg kell ismertetni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. Szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a hallgatók elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör biztonsági és egészségi követelményeit. A szükséges ismeretanyagot, a szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A Felsőoktatási törvény rögzíti, hogy:

– a hallgatónak a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt módon el kell sajátítania, és alkalmaznia kell az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.

A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják. –

  1. A hallgató jogai és kötelességei:

A hallgató joga: különösen, a tanulmányokkal kapcsolatos jogokon túlmenően, az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele.

A hallgató jogosult megkövetelni:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos oktatási feltételeket, a gyakorlati oktatás munkafeltételeinek, munkakörülményeinek biztosítását,
  • a szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását,
  • a szükséges felszerelések, védőintézkedések, védőeszközök biztosítását.

A hallgató kötelességei: 

    • A hallgató csak kipihent, alkohol, drogok, kábulatot okozó gyógyszerek hatásától mentes állapotban vehet részt az elméleti és gyakorlati oktatásban.
    • Gyakorlati órákon csak az intézmény által előírt ruházatban vagy a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszköz használatával vehet részt.
    • Köteles munkavédelmi elméleti oktatáson részt venni:
      • az I. évfolyam megkezdésekor (beiratkozáskor)
      • a hallgató kollégiumba költözésekor,
      • tanulmányi kirándulás esetén (gyárlátogatás, barlangászat stb.),
      • közhasznú munkavégzés előtt,
      • testnevelési és sportfoglalkozás előtt,
      • igazolt távolmaradás esetén, pótoktatáson kell részt venni.
    • Köteles a gyakorlati képzést megelőző munkavédelmi oktatásban részt venni laboratóriumban, ill. műhelygyakorlatokat megelőzően.
    • Köteles a rendelkezésére bocsátott taneszköz, gyakorlati munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt a rendeltetésének megfelelően és az egyetem szabályzatában meghatározott módon használni.
    • Veszélyes anyagokkal, gépekkel munkát csak felügyelet mellet végezhet.
    • Az intézményben előadásokon, oktatásokon, köteles az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető ruházatot viselni.
    • Köteles elvárható kulturált viselkedést tanúsítani, fegyelmet, rendet, tisztaságot megtartani.
    • Az egyetemi közlekedési utakon a KRESZ szabályainak megfelelően köteles közlekedni.
    • Veszélyt jelentő rendellenességet a tőle elvárhatóan köteles a hallgató megszüntetni, ill. jelenteni, ha veszélyt, balesetet, káreseményt észlel, vagy ha sérülést, balesetet szenvedett.

„Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető”(Felsőoktatási Törvény 38.§)

4. Balesetek fajtái:

    • munkabaleset
    • hallgatói baleset

Munkabaleset: az a baleset, amely a „munkavállalót” illetve a gyakorlati oktatáson résztvevő hallgatót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a „munkavállaló” vagy hallgató közrehatásának mértékétől függetlenül.

Munkabaleset történhet: műhely, laboratórium, üzemi gyakorlat, szervezett közhasznú munka során.

Hallgatói baleset: az a baleset, amely a hallgatót az oktatási intézmény területén éri, váratlanul, hirtelen bekövetkezett környezeti hatás tárgyi hiányosság vagy személyi viselkedés miatt és sérülést, mérgezést, átmeneti vagy tartós károsodást okoz.

Hallgatói baleset történhet: az egyetem területén, egyetemi tevékenységgel összefüggésben, egyetemi rendezvényen, testnevelési órákon, kollégiumban.

Mindkét baleseti eseménnyel kapcsolatban a hallgatónak jelentési kötelezettsége van. Balesetet, sérülést jelenteni kell az óraadó, felügyelő tanárnak vagy kollégium gondnoknak és az Egyetemi Biztonságszervezés E/7 épület III. emeleti 315 sz. irodájában.

Szükség esetén mentőt kell hívni bármely portaszolgálatról, ill. segítséget a Diszpécserközpontban lehet kérni az A/4 épület földszintjén a III-as előadó mellett.

A baleseteket az Üzemeltetési Igazgatóság munkavédelmi szakemberei vizsgálják ki.

  1. Veszélyforrások az egyetemen:
    • kopott lépcsők az A/2 lépcsőházban, lengőajtók több épületben,
    • rongálódott tantermi bútorok, sérült, meghibásodott bukóablakok,
    • villamos berendezések, forgó-mozgó szerszámgépek, hőt fejlesztő kemencék, veszélyes vegyi anyagok, műhelyek, laboratóriumok,
    • torna és kondicionáló termek,
    • kezelő nélküli liftek, folyamatos üzemű „Páternoszter” felvonó,
    • közlekedési utak (40km/h), csúszós, botlásveszélyes járdák,
    • ablakba, korlátra kiülés, kifüggesztve történő szabálytalan tárolás

A hallgatói baleseti veszélyeztetettség nagymértékben függ a hallgatók személyi viselkedésétől.

Veszélyeztetésnek minősítjük elsősorban :

  • a túlzott alkoholfogyasztást-főként a kollégiumokban,
  • a fegyelmezetlen magatartást,
  • az alapvető közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyását,
  • a meggondolatlan bravúroskodást, veszélyt okozó tréfákat.

6. Megtörtént balesetek, melyek a felsorolt veszélyek figyelmen kívül hagyása miatt következtek be:

  1. 2005.09. V. éves hallgató a kémiai tanszék egyik laborjában kísérletet végzett, amikor kezében szétrobbant egy szennyvizet tartalmazó palack. Bakteriális fertőzés gyanújával vitték az egyetemi orvosi rendelőbe. Sérülés nem történt. Fertőtlenítették a baleset környezetét. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 2005.09. I. éves hallgató férfi az A/4.sz. épületben a páternoszterrel akart a földszintre menni. Figyelmetlen volt és tovább ment az alagsor felé. Amikor észrevette, hogy eltévesztette a szintet, a liftből ki akart ugrani a két szint között. A lift fülkéjének billenő vészhárító lapja és a kilépő küszöb közé szorult. Két hallgató jelzett vészcsengővel a diszpécser felé. Az alagsori laborban dolgozók hívtak mentőt, akik elsősegélyben részesítették. A nagy ijedtségen kívül kisebb zúzódásos sérülést szenvedett. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 2005.09. IV. évfolyamos hallgató az A/6 épület. XIX. sz. előadójában hátsérülést szenvedett a kiakadt ülőlapról a padlóra esés közben. Egyetemi felelősség lett megállapítva.
  1. 2006. 01. Sárospataki CTFK gyakorló iskolás tanuló testnevelési órán kötélmászás közben a kötéltartó hibájából, 1,5 m magasról a kötéltartó kocsival és kötélzettel együtt a padlóra zuhant. Medencetáji zúzódásos sérülést szenvedett. Egyetemi felelősség lett megállapítva.

A kollégiumi kizuhanásos balesetek (évről évre súlyosabbak).

  1. 1993. I. éves erősen ittas lány III. emeletről kiesik – következmény: kar, csukló, könyök, csigolyatörés, agyrázkódás. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 1994. II. éves férfihallgató IV. kollégiumban ittasan II. emeletről kizuhan következmény: lábtörés. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 1996. IV. éves hallgató gépkocsijával körcsarnok előtt figyelmetlenség miatt frontálisan ütközik egyetemi dolgozóval – következmény: súlyos egyetemi dolgozói sérülés, rokkantság. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 1998. IV. éves férfihallgató I. kollégium 3. emeleti ablakból erősen ittas állapotban kiesett – következmény: belső zúzódások, törések egész test szerte, súlyos életveszélyes állapot. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 2001. V. éves férfihallgató III. kollégium 3. emeleti ablakán ittasan kizuhant következmény: váll, csukló, hátizom zúzódás, agyrázkódás. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 2001. V. éves férfihallgató II. kollégium III. emeletéről ittasan kizuhan –következménye: csigolya, szegycsont és kéztörések. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  1. 2001. A/1. épület tantermében hallgatónő ablakzárás közben a lezuhanó törött ablaküveg miatt megsérül, karján, csuklóján vágott sérüléseket szenved. Az ablak csuklópántja kiakadt, egyetem felelőssége.
  1. 2002. A/2 épület hátsó parkolójában, levelező hallgató csapadékvizes aknába esik a rosszul visszahelyezett félrecsúszott aknafedél miatt – következmény: csuklótörés. Egyetemi felelősség lett megállapítva.

2004. 09. 17-én E/2. kollégium III. emeletén N. Z. II. éves hallgató erősen ittas állapotban, valószínűleg rosszullét következtében a lakószoba ablakából a védőkorláton át kiesett, ennek következtében koponyasérülései miatt a helyszínen életét vesztette. A vizsgálat az elhunyt személyi felelősségét állapította meg.

  1. 2007.09. A központi egyetemi könyvtár üvegtermében II. éves hallgató férfi a nyitott ajtó mellett az üvegfalnak ütközött. A mintegy 3m²-es üvegtábla eltört és rázuhant. Szerencsére kisebb karcolásokon kívül egyéb sérülést nem szenvedett. Hallgatói felelősség lett megállapítva.

7. Hallgatói teendők baleset esetén

    • A segítségnyújtás minden esetben hallgatói és állampolgári kötelesség, nappal egyetemi orvosi rendelőt kell értesíteni a 14-93 telefonszámon, ill. súlyos esetben azonnal mentőt kell hívni a 104 vagy 112 segélyhívó számon!
    • Elemi elsősegélynyújtást kell alkalmazni: kimentés a veszélyes környezetből, vérzéscsillapítás, mesterséges légzés, oldalfekvő testhelyzet beállítás stb.
    • Felügyelő tanár, kollégiumi gondnok, portás értesítése a balesetről.
    • Egyetemi Biztonságszervezés értesítése, jegyzőkönyv felvétel céljából, E/7ép. III. em.  315. sz. iroda, 11-33; 23-03; 10-50; helyi telefonszámon.

8. Dohányzási tilalom betartása

A nemdohányzók védelmében született 1999. évi XLII. (42) törvény szerint csak kijelölt helyen lehet dohányozni.

Az egyetem épületeiben, és helyiségeiben Tilos a dohányzás! Dohányozni csak szabadtéren az épületektől számított 5 m, az orvosi rendelőnél 10 m-es körzeten kívül lehet, a kijelölt helyeken. A szabadtéri kijelölt dohányzóhelyek felirattal vannak jelölve. A tiltott helyen történő dohányzásnak fegyelmi felelősségre vonás, illetve pénzbüntetés lehet a következménye.

IV.

KÖRNYEZETVÉDELEMI TÁJÉKOZTATÓ

A környezet védelme az élővilág és az ember egészségének megőrzése érdekében minden állampolgár alapvető kötelessége.

Csak így tudjuk elérni az emberi tevékenység és a természet közötti harmóniát, amelynek elmulasztása a jelen generációk életminőségét és a jövő generációk létét veszélyezteti.

Alaptörvény: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. A törvény II. fejezete a környezeti elemeinek egységes védelméről szól, melynek alkotó elemei a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet.

A törvény és a vonatkozó rendeletek minden gazdálkodó szervezet, intézmény, így egyetemünk hallgatói számára is megállapított, betartandó kötelezettségek.

2010. január 1-én hatályba lépett az egyetem Környezetvédelmi Szabályzata, III. fejezet 2. bekezdés írja elő a hallgatók környezetvédelmi oktatását, valamint szabályozza a környezetvédelmi teendőket.

A hallgatók környezetvédelmi oktatásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni:

  • Az I. évfolyam hallgatói részére, a beiratkozáskor, írásos tájékoztatót adunk ki, amely tartalmazza a munka- tűzvédelmi oktatás mellett a legfontosabb környezetvédelmi tudnivalókat is.
  • A gyakorlati képzések előtt a szükséges környezetvédelmi oktatás megtartásáért a gyakorlatot vezető oktató felel. Az oktatás megtörténtét a hallgatók a munkavédelmi naplóban aláírásukkal igazolják.

Feladatok:

  • az emberi egészség védelme
  • a természet és az épített környezet védelme
  • a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel
  • keletkezés megelőzés – mennyiség és veszélyesség csökkentése
  • másodnyersanyagként vagy energiahordozóként való hasznosítás
  • a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi előírásokat kielégítő ártalmatlanítása

I. A hulladék szelektív gyűjtése

Az alábbiakban felsorolt hulladékfajták szelektív gyűjtése kötelező, azokat a kommunális hulladékba helyezni Tilos. Szabálytalanság észlelése esetén fegyelmi eljárás kezdeményezésére kerül sor.

1. Az egyetemi szelektív gyűjtés során keletkező nem veszélyes hulladékok

1.1. A papír szelektív gyűjtése

A kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a papírhulladékot külön kell gyűjteni és az egyetem területén elhelyezett szelektív papírgyűjtő konténerekbe kell elhelyezni.

Zárt papírgyűjtő konténerek az egyetem alábbi területein kerültek kihelyezésre:

Konténer helye Kulcs felvétel
1. A/1 és A/3épület közötti (földszinti büfé) parkoló Diszpécser Központból (III. előadó)
2 A/2 épület laborszárny A/2 porta
3. C/1-B/1 épület mögötti parkoló A/4 főportán és a B/2 portán
4. Központi Könyvtár, Levéltár, Múzeum hátsó parkolójában A könyvtár gondnokánál
5. E/7 irodaház, Sokszorosító Üzem hátsó kijáratánál E/7 irodaház portáján
6. B/2 épület hátsó parkoló B/2 épület portáján
7. Egészségügyi Kar Az épület portáján

Az egyetem területén a papír szelektív beltéri gyűjtésére szolgálnak a folyosói kék színű 70 l-es billenő tároló edények. A tárolóedények oldalán piktogram jelzi az edény funkcióját. A beltéri gyűjtőkben mindenféle papírhulladék (kivétel a szennyezett és impregnált papír) gyűjthető. A papír csomagolóanyagokat (nagyméretű dobozokat) csak összehajtva lehet a külső konténerben elhelyezni.

A papírhulladékok lehetnek:

  • Iroda- és géppapír, újságpapír (napilapok, magazinok),
  • Csomagolódoboz, kartondoboz (összelapítva), élelmiszer doboz, (pl. müzlis)
  • Iratmegsemmisítőből származó hulladék

Nem lehet szelektíven gyűjteni:

  • Ételmaradvánnyal szennyezett papír
  • Olajos, zsíros, vagy oldószeres papír
  • Használt zsebkendő
  • Indigó, celofán
  • Egyéb szennyezett papírok

1.2. A fémhulladék szelektív gyűjtése

Az egyetem műhelycsarnokaiban keletkező fémforgács, vashulladék gyűjtésére egy 4m3 –es zárt fémkonténer található a C/2 műhelycsarnok északi oldalánál.

1.3. Műanyag – PET – palack és fém italos dobozok gyűjtése

A kommunális hulladék jelentős hányadát teszik ki a kiürült üdítős és ásványvizes polietilén palackok, ezért ezek szelektív gyűjtésével az elszállítandó kommunális hulladék mennyisége számottevően csökkenthető. Ennek érdekében, a kollégiumi épületek, minden szintjén felszerelésre kerültek ún. PICK-PACK Kombi prések, melyek a maximum 2,5 l-es (0,5; 1; 2; 2,5 literes is!) műanyagból készült vékony falú kupak nélküli üres palackok (ún. pille palackok), és maximum 0,5 l-es alumíniumból készült, üres, italos dobozok tömörítésére alkalmasak.

Ugyanezen prések kerültek felszerelésre az Egyetem több pontján, ezek helyéről valamennyi szervezeti egységet írásban értesíti az Üzemeltetési Igazgatóság, mivel ezek száma folyamatosan bővül.

A gyűjtőpontokon elhelyezett PET hulladék összegyűjtését és a gyűjtőzsákok ürítését a Központi Takarítószolgálat dolgozói végzik. A kisebb zsákok ürítését egy megadott helyen elhelyezett nagyobb (BIG-BAG) zsákokba ürítik, a zsákok ürítését az AVE Miskolc Kft. gyűjtőjárata végezi.

1.4. A hulladékká vált étolaj gyűjtése a kollégiumokban

A kollégiumi konyhákban elhelyezett 25 l-es műanyag kannában kell az olajat gyűjteni. Az így összegyűjtött olajat további feldolgozó üzembe viszik, ahol kezelik, tisztítják, majd minőségi vizsgálatok után ipari célokra hasznosítják.

1.5. Üveghulladék gyűjtése

Az egyetemen a fölöslegessé vált üveghulladék, az A/1 és A/3 épület közötti (földszinti büfé) parkolónál elhelyezett 5 m3 zöld színű zárt konténerbe tehető, a kulcs a III. előadó melletti diszpécserszolgálaton felvehető.

II. Intézményi tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, megsemmisítése

A veszélyes hulladékot a kommunális hulladéktól és az egyes hulladékfajtákat egymástól elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni, a kommunális hulladékgyűjtőbe helyezni tilos!

A gyűjtőedények minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a települési hulladékoktól egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek.

Egyetemünkön elsősorban az alábbi veszélyes hulladékok fordulnak elő:

  • elemek, akkumulátorok,
  • fénycsövek,
  • „e”- hulladékok: leselejtezett elektromos elektronikai, irodatechnikai berendezések (hűtő, mikro, főző – melegítő –sütő berendezések, számítógépek, számítógép alkatrészek, nyomtatók, másolók, monitorok stb.)
  • vegyi anyagok, és készítmények hulladékai

2.1. Hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtése

  • Az elemekben, akkumulátorokban található higany, kadmium, ólom és vegyületeik olyan veszélyes anyagok, amelyek veszélyessége hosszú időn keresztül változatlan marad, ezért külön történő gyűjtésük elengedhetetlen. A hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtésére 16 gyűjtőponton találhatók gyűjtőedények, melyek díjmentes elszállítását szerződéssel rendelkező cég végzi.
  • A hulladék gyűjtőedények (16 db) az alábbi épületekben helyezzük ki:
    • Bolyai Kollégium portái (E/1, E/2, E/3, E/4, E/5, E/6, E/0)
    • Diákhotel,
    • Informatikai Intézet épületének portája,
    • A/2 porta, A/4 épület főporta,
    • A/4 épület Diszpécser Központ,
    • C/2, B/2 épületek portái,
    • Felnőttképzési Regionális Központ,
    • Könyvtár, Levéltár, Múzeum,
    • Sportlétesítmények.

A gyűjtőedények 80 literes, zöld-sárga színű, henger alakú, lánccal rögzíthető műanyag edények, melyek kapacitása 120 kg.

2.2. A használhatatlanná vált elektronikai berendezések gyűjtése

Az elektronikai berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak, a berendezések gyűjtése minden kollégiumi költözés során leadható az Ellátási és Biztonságszervezési Osztály Elfekvő raktárában.

Miskolc, 2017. szeptember 1.

Készítette:

Trembeczki Miklós
munkavédelmi tanácsadó

Erdélyi János
tűzvédelmi vezető

Szántó Emese
környezetvédelmi megbízott

Jóváhagyta:

Török Zoltán
üzemeltetési igazgató